Háztartási-, vegyiáru-, pipereáru Webshop, BRÓKER

Az alkotmányossági és vallási kérdésekkel kezdtük, folytattuk a kultúra, oktatás, sport témákkal, majd következett a külpolitika, a hadügy és a nemzetbiztonság. Íme a mezőgazdaság, a környezetvédelem, és az energetika.

Mezőgazdasági kérdések a Jobbik programjában

A Jobbik a magyar gazdaság megerősítésében komoly szerepet szán a mezőgazdaságnak, így nem meglepő, hogy a párt agrár- és vidékprogramja igen erős, és sok mindenre kiterjed. Egy korábbi interjúnkban Varga Géza, a kabinet vezetője azt mondta, feje tetejére állítanak mindent programjukkal, hisz nem a mezőgazdaságtól várják, hogy megoldja a vidék gondjait, hanem éppen fordítva. A vidék erősítésével, élhetőbbé tételével kívánják fejleszteni a magyar mezőgazdaságot. Ez a logika pedig meglehetősen sikeresnek is bizonyulhat a jövőben, ha a párt esélyt kap megvalósítására.

A program alapja az igazságosság, hisz a Jobbik szeretné átalakítani a jelenlegi támogatási rendszert. Most a gazdák 20%-a, a nagytermelők kapják a támogatások 80%-át, s a 80% - tehát a kis és közepes méretű gazdaságok - csak a támogatások 20%-át. A Jobbik programjában ezt próbálják meg átalakítani, mely várhatóan nagy vihart kavar majd. „Meghatározzuk ágazatonként és tájegységenként az optimális üzemméretet. E mérettől felfelé exponenciálisan csökkenő, lefelé ugyanígy növekvő támogatást alkalmazunk.” – írják a tervek között

Csökkent az egy háztartásra jutó átlagbevétel a tavalyi év harmadik negyedében, derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb adataiból. Az említett időszakban az átlagbevétel 2268 lej volt (a második negyedben 2338 lej), illetve 781 lej személyenként (a második negyedben 804 lej).

A pénzbevételek értéke egy háztartás esetében átlag 1950 lejt tett ki, míg a természetbeni bevételek értéke 352 lej háztartásonként. A háztartások legfontosabb bevételi forrása a fizetés, ez tette ki a jövedelmek 51,3 százalékát a statisztikai hivatal adatai szerint.

A lakossági kiadások, a tavalyi év harmadik negyedében (legfrissebb adatok) háztartásonként átlagban 1994 lejt tettek ki havonta (687 lejt személyenként), és a teljes bevétel 87,9 százalékát jelentették. Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból az is kiderül, hogy a városi háztartások által elköltött átlagos pénzmennyiség 482 lejjel több, mint a falusi háztartások által átlagban elköltött, míg kimondottan az élelmiszerekre a városi háztartások átlagban csupán 74 lejjel költenek többet, mint a falusiak.

A városi háztartások esetében a saját maguk által előállított termékek mennyisége a teljes fogyasztás 16,7 százalékát tette ki, míg a falusi háztartásokban az arány 42,4 százalék.

Háztartásonként a legtöbb pénzt az élelmiszerekre, valamint a nem alkoholos italokra költötték az említett időszakban (40,7 százalék, míg az első negyedben az arány 40,8 százalék, a másodikban 41,9 százalék volt).